CSERÉP CSONGOR
A MEDITATÍV GYAKORLATOK POZITÍV HATÁSAINAK TUDOMÁNYOS BIZONYÍTÉKAI
Az utóbbi évtizedekben nagyon sok tudományos cikk jelent meg a meditációs gyakorlatok pszichés és általános gyógyító hatásairól. Kiváló összegző munkák is születtek a területen. Van, amelyik például a meditatív gyakorlatok pszichoterápiai alkalmazásáról értekezik (Allen, Chambers, & Knight, 2006), egy másik a meditáció agyban detektálható hatásairól szól (Cahn & Polich, 2006). Keng, Smoski, & Robins (2011) összefoglalójában kiemeli a meditatív gyakorlatok pozitív hatását a jól-létre (well-being), és az érzelmi reakciók intenzitását csökkentő, a viselkedésszabályozást javító hatását. A meditatív gyakorlatok növelik a figyelem fenntarthatóságát és a tudatosságot a mindennapokban (Raffone & Srinivasan, 2009), szignifikáns javulást eredményeznek alvászavarok esetén (Black, O'Reilly, Olmstead, Breen, & Irwin, 2015) és (Winbush, Gross, & Kreitzer, 2007). A társas viselkedés tekintetében megállapítható, hogy ezek az eljárások növelik az érzelmi intelligenciát (Chu, 2010), (Perelman és mtsai., 2012), a szenvedést látván nagyobb empátiához vezetnek (Condon, Desbordes, Miller, & DeSteno, 2013), az együttérzést alapvetően növelik (Hofmann, Grossman, & Hinton, 2011), a társas kapcsolatokra pozitív hatással vannak (Hutcherson, Seppala, & Gross, 2008), (Mascaro, Rilling, Tenzin Negi, & Raison, 2012).
Az egészségügyi problémákat tekintve a módszerek szignifikánsan pozitív hatással vannak az epilepsziára, a premenstruációs szindrómára, a menopauzára, a szorongásra, az autóimmun betegségekre, hangulati zavarokra, érzelmi zavarokra és a neoplasztikus elváltozásokra (Arias, Steinberg, Banga, & Trestman, 2006). Rákos betegeknél jelentősen csökkentik a stresszt, így elősegítve a gyógyulást (Carlson, Ursuliak, Goodey, Angen, & Speca, 2001). Ugyancsak csökkentik a fájdalomérzetet (Kabat-Zinn, Lipworth, & Burney, 1985) és (Zeidan, Gordon, Merchant, & Goolkasian, 2010), gyógyítják az irritábilis bél szindrómát (Keefer & Blanchard, 2001), gyógymódként szolgálnak az öregek kognitív állapotromlására (Marciniak és mtsai., 2014). Csökkentik a vérnyomást és a pulzusszámot (Barnes, Davis, Murzynowski, & Treiber, 2004).
Pszichológiai szempontból a legtöbb kutatás kiemeli a stresszre, szorongásra és depresszióra való pozitív hatását (Epel, Daubenmier, Moskowitz, Folkman, & Blackburn, 2009), (Jain és mtsai., 2007), (Majumdar és mtsai., 2004), (Lavretsky és mtsai., 2013), (Williams és mtsai., 2008), (Zeidan és mtsai., 2010) és (Abrams & Siegel, 1978).
Nem hagyható figyelmen kívül Wachholtz & Pargament 2005-ös és 2008-cas cikke. Előbbi kimutatta, hogy a vallásos meditáció jobban csökkenti a stresszt és jobb közérzetet, mérhetően magasabb szintű jól-létet eredményez, utóbbi szerint jobban csökkenti a fájdalmat és a szorongást, mint a szekuláris, vallásos vonulatot nélkülöző meditáció.
A büntetésvégrehajtási intézményekben végzett kutatások során a módszer csökkentette a stresszt (Walton & Levitsky, 2003), a szabadulás utáni visszaesést (Bleick & Abrams, 1987), és pozitív hatással volt az álmatlanságra, neuroticizmusra, szorongásra, továbbá jelentősen csökkentette az erőszakos cselekmények számát (Abrams & Siegel, 1978).
Abrams, A. I., & Siegel, L. M. (1978). The transcendental Meditation® program and rehabilitation at Folsom state prison. Criminal Justice and Behavior, 5(1), 3–20. https://doi.org/10.1177/009385487800500101
Allen, N. B., Chambers, R., & Knight, W. (2006). Mindfulness-based psychotherapies: A review of conceptual foundations, empirical evidence and practical considerations. Australian and New Zealand Journal of Psychiatry, 40(4), 285–294. https://doi.org/10.1111/j.1440-1614.2006.01794.x
Arias, A. J., Steinberg, K., Banga, A., & Trestman, R. L. (2006). Systematic review of the efficacy of meditation techniques as treatments for medical illness. The Journal of Alternative and Complementary Medicine, 12(8), 817–832. https://doi.org/10.1089/acm.2006.12.817
Black, D. S., O'Reilly, G. A., Olmstead, R., Breen, E. C., & Irwin, M. R. (2015). Mindfulness meditation and improvement in sleep quality and daytime impairment among older adults with sleep disturbances. JAMA Internal Medicine, 175(4), 494. https://doi.org/10.1001/jamainternmed.2014.8081
Bleick, C. R., & Abrams, A. I. (1987). The transcendental meditation program and criminal recidivism in California. Journal of Criminal Justice, 15(3), 211–230. https://doi.org/10.1016/0047-2352(87)90045-6
Cahn, B. R., & Polich, J. (2006). Meditation states and traits: EEG, ERP, and neuroimaging studies. Psychological Bulletin, 132(2), 180–211. https://doi.org/10.1037/0033-2909.132.2.180
Carlson, L. E., Ursuliak, Z., Goodey, E., Angen, M., & Speca, M. (2001). The effects of a mindfulness meditation-based stress reduction program on mood and symptoms of stress in cancer outpatients: 6-month follow-up. Supportive Care in Cancer, 9(2), 112–123. https://doi.org/10.1007/s005200000206
Chu, L.-C. (2010). The benefits of meditation vis-à-vis emotional intelligence, perceived stress and negative mental health. Stress and Health, 26(2), 169–180. https://doi.org/10.1002/smi.1289
Condon, P., Desbordes, G., Miller, W. B., & DeSteno, D. (2013). Meditation increases compassionate responses to suffering. Psychological Science, 24(10), 2125–2127. https://doi.org/10.1177/0956797613485603
Epel, E., Daubenmier, J., Moskowitz, J. T., Folkman, S., & Blackburn, E. (2009). Can meditation slow rate of cellular aging? Cognitive stress, Mindfulness, and Telomeres. Annals of the New York Academy of Sciences, 1172(1), 34–53. https://doi.org/10.1111/j.1749-6632.2009.04414.x
Hofmann, S. G., Grossman, P., & Hinton, D. E. (2011). Loving-kindness and compassion meditation: Potential for psychological interventions. Clinical Psychology Review, 31(7), 1126–1132. https://doi.org/10.1016/j.cpr.2011.07.003
Hutcherson, C. A., Seppala, E. M., & Gross, J. J. (2008). Loving-kindness meditation increases social connectedness. Emotion, 8(5), 720–724. https://doi.org/10.1037/a0013237
Jain, S., Shapiro, S. L., Swanick, S., Roesch, S. C., Mills, P. J., Bell, I., & Schwartz, G. E. R. (2007). A randomized controlled trial of mindfulness meditation versus relaxation training: Effects on distress, positive states of mind, rumination, and distraction. Annals of Behavioral Medicine, 33(1), 11–21. https://doi.org/10.1207/s15324796abm3301_2
Kabat-Zinn, J., Lipworth, L., & Burney, R. (1985). The clinical use of mindfulness meditation for the self-regulation of chronic pain. Journal of Behavioral Medicine, 8(2), 163–190. https://doi.org/10.1007/bf00845519
Keefer, L., & Blanchard, E. B. (2001). The effects of relaxation response meditation on the symptoms of irritable bowel syndrome: Results of a controlled treatment study. Behaviour Research and Therapy, 39(7), 801–811. https://doi.org/10.1016/S0005-7967(00)00078-4
Keng, S.-L., Smoski, M. J., & Robins, C. J. (2011). Effects of mindfulness on psychological health: A review of empirical studies. Clinical Psychology Review, 31(6), 1041–1056. https://doi.org/10.1016/j.cpr.2011.04.006
Lavretsky, H., Epel, E. S., Siddarth, P., Nazarian, N., St, N., Khalsa, D. S., ... Irwin, M. R. (2013). A pilot study of yogic meditation for family dementia caregivers with depressive symptoms: Effects on mental health, cognition, and telomerase activity†. International Journal of Geriatric Psychiatry, 28(1), 57–65. https://doi.org/10.1002/gps.3790
Majumdar, M., Grossman, P., Dietz-Waschkowski, B., Kersig, S., & Walach, H. (2004). Does Mindfulness meditation contribute to health? Outcome evaluation of a German sample. https://doi.org/10.1089/10755530260511720
Marciniak, R., Sheardova, K., Čermáková, P., Hudeček, D., Šumec, R., & Hort, J. (2014). Effect of meditation on cognitive functions in context of aging and Neurodegenerative diseases. Frontiers in Behavioral Neuroscience, 8. https://doi.org/10.3389/fnbeh.2014.00017
Mascaro, J. S., Rilling, J. K., Tenzin Negi, L., & Raison, C. L. (2012). Compassion meditation enhances empathic accuracy and related neural activity. Social Cognitive and Affective Neuroscience, 8(1), 48–55. https://doi.org/10.1093/scan/nss095
Perelman, A. M., Miller, S. L., Clements, C. B., Rodriguez, A., Allen, K., & Cavanaugh, R. (2012). Meditation in a deep south prison: A longitudinal study of the effects of Vipassana. Journal of Offender Rehabilitation. https://doi.org/10.1080/10509674.2011.632814
Raffone, A., & Srinivasan, N. (2009). The exploration of meditation in the neuroscience of attention and consciousness. Cognitive Processing, 11(1), 1–7. https://doi.org/10.1007/s10339-009-0354-z
Wachholtz, A. B., & Pargament, K. I. (2005). Is spirituality a critical ingredient of meditation? Comparing the effects of spiritual meditation, secular meditation, and relaxation on spiritual, psychological, cardiac, and pain outcomes. Journal of Behavioral Medicine, 28(4), 369–384. https://doi.org/10.1007/s10865-005-9008-5
Wachholtz, A. B., & Pargament, K. I. (2008). Migraines and meditation: Does spirituality matter? Journal of Behavioral Medicine, 31(4), 351–366. https://doi.org/10.1007/s10865-008-9159-2
Walton, K. G., & Levitsky, D. K. (2003). Effects of the transcendental meditation program on Neuroendocrine abnormalities associated with aggression and crime. Journal of Offender Rehabilitation, 36(1–4), 67–87. https://doi.org/10.1300/j076v36n01_04
Williams, J. M. G., Alatiq, Y., Crane, C., Barnhofer, T., Fennell, M. J. V., Duggan, D. S., ... Goodwin, G. M. (2008). Mindfulness-based cognitive therapy (MBCT) in bipolar disorder: Preliminary evaluation of immediate effects on between-episode functioning. Journal of Affective Disorders, 107(1–3), 275–279. https://doi.org/10.1016/j.jad.2007.08.022
Winbush, N. Y., Gross, C. R., & Kreitzer, M. J. (2007). The effects of Mindfulness-Based stress reduction on sleep disturbance: A systematic review. EXPLORE: The Journal of Science and Healing, 3(6), 585–591. https://doi.org/10.1016/j.explore.2007.08.003
Zeidan, F., Gordon, N. S., Merchant, J., & Goolkasian, P. (2010). The effects of brief Mindfulness meditation training on experimentally induced pain. The Journal of Pain, 11(3), 199–209. https://doi.org/10.1016/j.jpain.2009.07.015