CSERÉP CSONGOR

A BELSŐ BAJNOK – A PSZICHOLÓGIA FEGYVEREI A BELSŐ ÉS A KÜLSŐ HARCBAN

Az alábbiakban a Nyúlcipőboltban a Megathlon SE szervezésében 2017. április 19-én tartott előadásból készült rövid, összefoglaló jegyzet olvasható. Minden önmagát komolyan vevő sportolónak szeretettel ajánljuk!

1. Belső-én és külső-én, kapcsolat – ki az egyén, és ki az én?
     Mit mondunk, ha megkérnek minket, hogy beszéljünk az énünkről? Ki, vagy mi az én, és hogyan próbáljuk összefoglalni? Nagy valószínűséggel az emberek túlnyomó többsége a személyiségéről kezd beszélni. Név, születési hely és dátum, iskolák, munkahely, család, hobbi. Amennyiben tüzetesen megvizsgáljuk, ezek képek, emlékek, gondolatok, jövőre vonatkozó tervek csupán, és itt-és-most ebből semmi sincs jelen. Hasonló eredménye volt egy 1961-ben elvégzett szenzoros deprivációs kísérletnek, ahol a kísérleti személyeket megfosztották a külvilág észlelésétől. Testmeleg vízbe tették őket, eltakarták a szemüket, bedugták a fülüket, és olyan ruhát kaptak, melyben nem tudtak mozogni. Átlagosan nyolc óra után nem tudták megmondani, kik ők, azt sem tudták, hol vannak a testi határaik. Személyiségük teljesen feloldódott. Mégsem haltak meg. Léteztek. És pont ez a szó, a LÉTEZÉS az, ami a valódi ént, sajátos terminológiával a belső ént leírja. Ez az, ami mindig van, függetlenül helytől és időtől. Amennyiben ezt valóban tapasztaljuk, átéljük, kapcsolódhatunk igazi énünkhöz, mely végtelen, nyugodt, csendes, békés és tiszta. A személyiségünk a külső én, az emberi természet, mely nem teljesen tiszta. Az ember azért él, hogy a ráragadt piszkot eltávolítsa.

2. A sport, mint nemes harc
     Ez a tisztítási folyamat pedig nem más, mint HARC. Folyamatos belső harc, a nagy háború, melyet jó és rossz vív meg egymással bennünk. A sport segítheti ezt a harcot, az emberi természet legyőzését. Így egyre nemesebbé válhatunk, tisztulhatunk. Hogyan? Sportolás közben összecsap bennünk a nemes, a magasrendű az alávalóval, az alacsonyrendűvel. Az akarat a gyengeséggel, a kitartás a lustasággal, az alázat a gőggel, a koncentráltság a szétszórtsággal, az egyhegyűség a tompasággal, a lényeglátás a lényegtelen gondolatokkal való vesződéssel, a magabiztosság a bizonytalansággal, a belső nyugalom az érzelmek általi mozgatottsággal és a szilárdság a puhánysággal. A kényelemes helyzeteket, melyeket emberi természetünk annyira kíván, akaratunkkal feladjuk, és kényelmetlen helyzetbe hozzuk magunkat, készakarva. Mi ez, ha nem tökéletes aszkézis? Fejlesztjük magunkban az erényeket, melyek az egyetemes JÓ megjelenő formái, és irtjuk, megsemmisítjük erénytelen szokásainkat, melyek az egyetemes ROSSZ megjelenései bennünk. Tehát maga sport egy nagyon jó fegyver a kezünkben a rossz elleni harcban, mondhatjuk azt is, hogy önnemesítő eszköz.

3. Fegyverek
     A helyesen felfogott pszichológia ehhez a harchoz ad további fegyvereket. Ezek lehetnek külső fegyverek, ilyen például a küldetéstérkép, a céltérkép, a célok szinte napi szintre való lebontásának eszközei. Ezek a tudatosságot hozzák magukkal. Lehetnek továbbá belső fegyverek. Ilyen a mentál-tréning, mely segítségével folyamatosan fejleszthetjük magunkat, kijavíthatjuk legkisebb, sokszor tudattalan hibáinkat. Fontos még a szemlélődés elsajátítása, mely által megtapasztalhatjuk a változatlan önmagunkat, a belső-ént, a belső csendet és tisztaságot. Ez fokozatosan rendkívüli erővel tisztítja meg, transzformálja a külső-ént, a személyiséget.

A képen Szent György lándzsájával megöli a sárkányt. Így öljük meg mi is a bennünk lévő rosszat és gonoszt a belső csend és az aszkézis lándzsájával!

     Amennyiben ez az összefoglaló felkelti az érdeklődését, és kérdései lennének, emailben kereshet minket az pneuma.psy@gmail.com címen!